2011. július 15., péntek

minek nevezzem ezt...? HANGULATKÉPEK.





























r é s z l e t e s b e s z á m o l ó : M A J D. ^^

2011. július 14., csütörtök

2011. május 26., csütörtök

HappyBirthdayHBC!!!!

BOLDOG SZÜLINAPOT DRÁGASÁGOM!!!!!

*hétvégén meg is nézem az egyik filmedet.
mert már hiányzol. nagyon. :( :) (L)

2011. május 19., csütörtök

*egy bizonyos*, kérlek maradj velem!

Érzem, hogy egyre közelebb van az évvége.
Már nagyon nehezen tudok úgy ülni *egy bizonyos* órán anélkül hogy ne kapna el a sírógörcs.
Mindenki erről beszél és én egyszerűen már nem bírom elviselni.
Nem akarom hogy jövőre ne láthassam minden nap. Szükségem van rá.
Tegnap azt mondta hogy ő biztosan tudja hogy nem éreztem jól magam az évbe. Addig mondjuk oké hogy én egész évben *egy bizonyos* dolog miatt szenvedtem halálra magam de attól függetlenül ez volt a legjobb évem. Mármint gimnáziumban. És nem akarom hogy véget érjen. Azon is gondolkozok hogy talán jobb lenne ha úgy lenne vége hogy nem történik semmi. Valahogy majd csak elfelejteném. Vagy nem.. nem tudom. De ez így nagyon nem jó. Lépni kéne valamerre de tudom hogy nem fog történni semmi. Olyan össze-vissza írok. Ki vagyok akadva pedig még nincs is évvége.
Bocsi a sok szóismétlésért de most nem tudok összefüggő és értelmes szöveget alkotni. Nincs agyam. Elvesztettem. o.O

2011. május 17., kedd

2011. április 16., szombat

menhely

Melody:

Személyes kedvencem!
Hihetetlen aranyos, okos, gyönyörű lány kutyus. Szépen sétál. Leginkább kirándulós gazdikat keres akikkel boldogan élhet. Igazi főnyeremény. :) (L)



Bobi:

Egy aranyos pitbull keverék. Szépen sétál, imád futni. Sportos gazdit keres aki szinte egész nap nagyokat sétálna és futna vele.



Bud:

Kedves, aranyos kutyus.
Amilyen pici olyan hatalmas erő van benne. Sportos gazdit keres.




Barni:

Nagyon aranyos német juhász keverék. Szépen sétál pórázon. Szeret futni de ez se baj neki ha csak séta van. Sajnos epilepsziás ezért gyógyszereket kell szednie de egyébként semmi gond vele.



Nina:

Egy tündéri kis kölyökkutyus. Játékos, okos és gyönyörű. Már most hatalmas erő van benne úgyhogy mindenképpen sportos gazdi illene hozzá.



Spuri:

Nagyon sportos kutya. Szerintem kicsit magának való de azért kedves. Nem igazán szereti ha irányítják legszívesebben mindig csak a saját feje után menne.

2011. április 7., csütörtök

ez kérem erősen megkérdőjelezhető

Most vagy alakulóban van valami vagy már megint én vagyok a nemnormális... o.O

2011. április 4., hétfő

.

E Z T M E G É R D E M E L T E M !

2011. március 30., szerda

ez így nem jó...

Irigy vagyok és féltékeny.

Ez nem jó. Változtatnom kéne de sürgősen. Nem is hiszem el hogy ezt csinálom.. hiszen tisztában vagyok vele hogy ez sehova nem vezet. Sőt csak megnehezíti a dolgokat. Totálisan ellenkezik a nézeteimmel de mégis. Egyszerűen majd megőrülök. Most nem részletezném hogy miért..
Annyira... hülye vagyok.
El kell fogadnom.
Nekem is sikerülni fog.
Másrészt pedig:
Képzelődök.
Alapból nincs rá okom...
Csak saját magamat idegesítem.

nem jó ez így. nagyon nem.

nem ilyen vagyok.

?

sok sok szeretettel Tőlem, Neked. ^^

2011. március 11., péntek

táskagondok

Olyan ez, mint amikor kinézel magadnak egy táskát a születésnapodra, de nem egy akár milyen táskát, hanem egy olyan egyedi tervezésűt, amiből csak és kizárólag egy példány létezik az egész világon. Mondani sem kell, hogy nem olcsó ezért esélyed sincs csak úgy megvenni. Te nagy boldogan újságolod mindenkinek, hogy mennyire vágysz rá. Mindenki egyetért abban, hogy az a táska igencsak jól néz ki, és tökéletesen passzol hozzád még akkor is, ha nem megy minden ruhádhoz és talán egy kicsit el is van méretezve. Számolod a napokat és várod, hogy végre a kezedben tarthasd imádatod tárgyát. Aztán eljön a jeles nap. Mindenkitől kapsz valami szépet. Minden csomagot különös izgatottsággal bontasz ki, hátha abban lesz az, amire olyan nagyon vártál, de nem. Egyik sem az a csodálatos táska. Persze a többinek is örülsz, de az a táska azért mégis csak a legjobb, legszebb, legcsodálatosabb táska, amit valaha láttál. Belegondolsz, hogy holnap valaki, akinek feltételezzük, hogy jó sok pénze van, betér az üzletbe, durván megragadja a táskát és a bamba, ügyetlen pénztáros lány elé veti. Rávicsorog a szegény szerencsétlen földi halandóra és a húsz méter hosszú, agyon csicsázott műkörmével a zsebébe nyúl, előránt húszezer forintot majd pökhendien, odaveti a lánynak. Az meg csak mélán bámul a tűsarkúban eltopogó kis liba után, aki boldog vicsorral az ábrázatán szlalomozik tovább a bevásárlóközpontban maga mögött lóbálva a táskát. Szörnyű egy kép de minden bizonnyal ez vár majd szegény kis táskára. Talán már-már a könnyeiddel küszködsz, mert egyre többször kísért meg ez a vízió. Nem hagy nyugodni az az érzés, hogy ez a táska valaki másé lesz. Ilyen nem történhet meg veled de, nincs mit tenni, hiszen törvénytisztelő állampolgárnak vallod magad, ezért nem fogod ellopni a táskát. Arról nem is beszélve, hogy félsz. Félsz, hogy lebuksz, hogy az eladó a nyakadra küldi a biztonsági őrt, aki elkap. Így nem hogy a táska nem lesz a tiéd de, még talán börtönbe is kell vonulnod. Nem, nem mered megtenni, úgyhogy inkább csak némán nézed a tűsarkús csajt, ahogy elsuhan előtted a táskával. Meghúzod magad és próbálod leplezni a könnyeidet. Sikerül is, egészen addig, amíg mögéd nem lép az egyik barátnőd és el nem kiáltja magát: Nézd! Nem ez az a táska, amit annyira szerettél volna? Nagyon jól néz ki. Kár, hogy már elvitték. Hozzád jobban illett volna.

2011. március 10., csütörtök

2011. március 9., szerda

2011. január 31., hétfő

Franz Kafka - Kis mese

– Ó – mondta az egér –, a világ napról napra zsugorodik. Először olyan tágas volt még, hogy féltem, elfutottam, és boldog voltam, hogy végre jobbra-balra a távolban falakat láttam, ám e hosszú falak olyan gyorsan haladnak egymás felé, hogy ez már az utolsó szoba, és ott a sarokban a csapda, amelybe futok. – Csak futásod irányán kell változtatnod – mondta a macska, és felfalta.

peace!

2011. január 13., csütörtök

2011. január 1., szombat

Gyorsáttekintő

Nem szándékozok mindenbe részletesen belemenni. Egyrészt mert hulla fáradt vagyok, másrészt mert csak.

Ez egy igazán fura év volt. 10. második féléve végig arról szólt hogy "legyen már csütörtök" mert ugye akkor voltak a próbák. Nagyon durva belegondolni hogy mennyire vártam azokat a bizonyos csütörtököket. Meghogy milyen rég volt. Idén legnagyobb sajnálatomra elhanyagoltam a színházat. Alig voltam valamin. Pár kiemelkedő azért:
III. Richárd
Bolondok tánca
Hmm... akartam még írni de úgylátszik hogy ennyi volt.
Áprilisban volt egy Csolnok. Ami tényleg nagyon jó nap volt. Ottalvós koncertekből szeretnék még sokat még akkor is ha tudom: lehetetlen.
Nézegetem a naptáram közben hátha eszembe jut még valami. Tele van írva az egész ilyenekkel, hogy: orvos, leletek, röntgen, leletek, labor, orvos
Tényleg elég sokat jártam ebben az évben orvoshoz a hülye pajzsmirigyem miatt. :(
Májusban volt KISS koncert, ami életem legjobb koncertje volt. Soha nem felejtem el a pillanatot amikor leesik az a hatalmas fekete, KISS feliratú vászon. Kb 10 percig nem kaptam levegőt és bármennyire is akartam énekelni a szöveget.. nem volt hangom xD. Aztán a végén menni sem tudtam mert végig lábujjhegyen álltam és begörcsölt a lábam. Aztán elmentünk éjfélkor mekizni és rajtunk kívül csak egy csöves volt ott :D .
Aztán volt még az a bizonyos Szany is, amikor eldöntöttem hogy többet nem ülök a Doxa mellé xD.
Aztán vége lett a sulinak és jött az a bizonyos nyáriszünet amikor megváltozott hirtelen minden.
Először is dolgoztam Dany-nál két hétig és jó volt. Remélem idén is tudok majd valamit csinálni ott. Persze ebben a két hétben volt az is hogy feljött anyum és közölte hogy ide fogunk költözni. Nem vettem túl komolyan még akkor sem amikor beiratkoztam a suliba.
Kórus táborban fogtam csak fel hogy én tényleg el fogok költözni és az nagyon szar érzés volt. De a tábor ettől függetlenül nagyon jó volt. Ami a legjobb volt benne hogy mielőtt elmentem láthattam (szinte) mindenkit akit szeretek egyhelyen. :) Jaa és amúgy kijelenthetem hogy utána sikeresen rászoktam a cigire o.O.
Augusztus végén aztán be is következett az amitől féltem: felköltöztünk pestre.
Imádtam a "lakásunkat". Olyan érzésem volt mint annak idején a Várkonyiban. Egyszerűen úgy éreztem hogy 'otthon vagyok'. Az új sulimban is kellemesen csalódtam. A tanárok szerintem a legjobb tanárok a földön o.O. Imádom mindegyiket. A sulimnak köszönhetően bekerült az életembe Ő is. De vele kapcsolatban semmi változás nincs és minden bizonnyal nem is lesz.
Tehát.... amikor már kezdtem teljesen jól érezni magam akkor jött az ősziszünet, amikor kideült hogy el kell költöznünk mert a lakás télen olyan hideg hogy nem lehet megmaradni. Elvileg.
Anya visszajött pécsre én meg ott maradtam egyedül pesten egy koleszban amit még a mai napig nagyon de nagyon utálok. Ráadásul holnap... azaz bocsánat... ma már megyek is vissza és nem fogom túlélni. De még azért említést tennék a tegnapról, azaz a szilveszterről, ami eddigi életem legjobb szilvesztere volt ezzel kicsit feljavítva ennek az évnek a színvonalát.

Na. Szerintem a főbb eseményeket elmondtam. Ha nem akkor szóljatok és beleírom :D

Boldog Új Évet mindenkinek! ;)

buék!