2010. augusztus 19., csütörtök

hát akkor viszlát

Akkor is örülök hogy megismertelek.
Szép 2 év volt. Én legalábbis így emlékszem vissza rá.
Nem fogok sajnálkozni. Nem értem miért kéne.
Csak tisztázok mindent mégegyszer, utoljára, úgy hogy nem szólsz közbe.
Akár olvasol, akár nem. Nem számít.

-> Kezdjük ott, hogy nem az volt a fő problémám hogy Arival foglalkoztál folyamatosan és velem meg nem. Ez csak egy tény. Elvégre azzal barátkozol akivel csak akarsz.
Rosszul esett de ennyi. A legnagyobb baj az hogy olyan szinten megváltoztál, hogy rád sem lehet ismerni. Nem tudok rólad szinte semmit. Alig avatsz be valamibe. Ennyi. Semmi több. Nem fogok utánad rohangálni. Ha valamit szeretnél tőlem majd megkeresel. Én nem foglak. Nem én vetettem ennek véget. Nincs értelme hogy a bocsánatodért esedezzek.

Tényleg örültem ennek a 2 évnek. Ha soha többet nem beszélünk, hát sok sikert mindenhez!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése